Rólunk

Szeretettel köszöntjük honlapunkon.

Mi a csákvári Mese - Vár  Óvoda és Bölcsőde többcélú intézményegység vagyunk, mely több tagóvodával, bölcsődével működik.

Tagintézményeink::

Csákvári Mese - Vár Óvoda és Bölcsőde - 8083 Csákvár Ady E. u. 2.- 06-22-354-364, fax: 582-140 (székhelyóvoda)

Csákvári Mese - Vár Óvoda és Bölcsőde Tagóvodája - 8083 Csákvár Szabadság tér 13. - 06-22-354-383

Gánti Egységes Óvoda - Bölcsőde - 8082 Gánt Táncsics u. 4. - 06-22-582-105

Gyermekcsoportjaink száma - óvodai csoportok: 6, bölcsődei csoport 1, egységes óvoda-bölcsődei csoport: 1

Férőhelyeink: óvodai férőhely: 143, bölcsődei férőhely: 12, egységes óvoda-bölcsőde férőhelyeinek száma: 20

Óvodánk 2009. augusztus 1- től működik összevont intézményként a gánti óvodával. Az intézményi társulás létrehozásának célja az, hogy a gánti tagóvodába járó gyermekek továbbra is helyben maradhassanak. Az óvodában folyó nevelőmunka segítse, erősítse a gyermekek identitástudatának kialakulását, elmélyülését. Ugyanakkor biztosítva legyen a szakmai munka továbbfejlesztése, s a kiegyensúlyozott, biztonságos intézményi működés.

Csákvár és Gánt a Vértes Natúrpark területén - a Vértes-hegység déli lábánál – elterülő, egymással szomszédos községek. Csákvár lakosainak száma: kb: 5 200 fő, míg Gánton kb: 850 fő él.

Mindkét községet varázslatosan szép természeti környezet vesz körül. Színes erdők, mezők, rétek, szántók. Száraz és vizes élőhelyeken ezerarcú élővilág található.

Csákvár és Gánt társadalmi környezete gazdag történelmi múlttal, hagyományokkal rendelkezik. Mindkét község történelme sok-sok évszázadra nyúlik vissza. Csákvár népessége magyar. A legutolsó földbirtokos - Esterházy család - virágzó földművelési, erdőművelési, vadászati, kézműipari kultúrát hagyományozott az itt élőkre Ősi mesterségünk az „agyagiparosság” – fazekasság messze földön híres volt az országban. Ennek hagyományait ma is féltve őrizzük a községben.

Gánt község betelepítése 1757-ben kezdődött. Korábban  Hochburg, a betelepítéskor Lamberg birtok. A lakosok németek és szlovákok voltak. A XX. század első harmadában a magyarosodási folyamat felgyorsult. Mindennek ellenére a II. Világháborút, és az azt követő kitelepítéseket igen megszenvedték az itt élő emberek. A német nemzetiségi hagyományok napjainkban is élnek, szerves részét képezik a község életének. A gyermekek nevelésében a nyelvben, nemzetiségi csoportok alakulásával (énekkar, tánccsoport) őrizzük, visszük tovább őseink örökségét. Az erdő- és földművelés mellett a külszíni és földalatti bányaművelés is jellemző volt erre a vidékre. A múlt században jelentős volt a bauxit kitermelése, melynek nyomai ma is láthatók a minket körülvevő tájon.

Községeinkhez közigazgatásilag külterületek kapcsolódnak. Csákvárhoz - Móric major, Forna puszta. Gánthoz  - Gánt – Bányatelep, Gánt-Gránás, Kápolnapuszta, Kőhányás, Vérteskozma.

Községeink felnőtt lakossága helybeli munkahelyeken: kisüzemekben, vállalkozásokban, intézményekben dolgozik. Az itt található munkahelyek azonban nem elegendőek. Többen kényszerülnek vidéken munkát vállalni, és sajnos vannak munkanélküliek is.

Az óvodáinkba járó gyermekek helyben laknak, illetve a külterületekről érkeznek. Ők gépkocsival, vagy menetrendszerinti buszjárattal közelítik meg az óvodákat. Móric majorból Csákvár község által bérelt busz hozza be a gyermekeket.

Az óvodai épületek, csoportszobák, és az óvodák természetesen különböznek egymástól, azonban minden feladat-ellátási helyen igyekszünk a lehetőségek és saját erőforrás felhasználásával jó felszereltséget, esztétikus környezetet biztosítani gyermekeink számára.

Nevelőtestületünk - szakképzett óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők és fejlesztőpedagógus -, valamint a nevelőmunkát segítő munkatársak elköteleztük magukat a bölcsődés, illetve óvodáskorú gyermekek magas színvonalú gondozása, nevelése, fejlesztése mellett. Nyitottak vagyunk a folyamatos megújulásra, képzésre, önképzésre, hogy gyermekeink számára a legjobbat tudjuk nyújtani harmonikus személyiségfejlődésük érdekében. Közösségünk szakmai tapasztalata, képzettsége, fogékonysága, szemlélete alapján képes az újabb pedagógiai kihívásoknak megfelelni. Sok tartalmas innovációt dolgozott ki, valamint két „Jó gyakorlatot” vett át a TÁMOP-3.1.4 – Kompetencia alapú oktatás - egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben pályázat keretében, melyek programunk szerves részét képezik, s nevelőtestületünket további megújulásra inspirálják.

Nevelőmunkánk végzéséhez szükségesnek tartjuk a jó munkahelyi légkört, az együttműködés megteremtését, ahol a pedagógiai, szakmai szabadság és önállóság biztosított.

A családokat legfontosabb partnerünknek tekintjük. Nagy hangsúlyt fektetünk a kölcsönös együttműködésre.

Intézményünk nyitott, a szülők betekinthetnek mindennapi életünkbe, megismerhetik pedagógiai programunk célkitűzéseit, feladatait, törekvéseit. Javaslatot tehetnek a változásra, a fejlődés irányvonalára.

Nevelőmunkánkban nagyon fontos a gyermekek személyiségének megismerése, egyéni fejlődési üteméhez igazított, szeretetteljes fejlesztése, identitástudatának erősítése.

Munkánk eredményessége érdekében támaszkodunk a helyi adottságokra, lehetőségekre, hagyományokra.